Egyszer mindennek vége,
Így nézek én az életnek elébe.
A jó és rossz is eltűnik egy másik helyre,
Ez a döntés csak is az Isten kezébe.
Néha megfordul a gondolat a fejembe,
Vajon az életnek mi értelme?
Megszületünk, édesanyánk meleg kezébe,
Gyerekkorunk ő egyengette.
A rossz dolgaink ő teszi helyre.
De az életnek egyszer úgy is végleg vége.
Akkor az életnek mi értelme?
Mikor kilépünk a felnőtt életbe,
A világ átfordul még lehetetlenebbe,
A célok mennek sokall messzebbre,
A szomorúság jön csak közelebbre,
A tehetetlenség csak nő a lelkekbe,
És ilyenkor nincs, aki segítene.
Akkor az életnek mi értelme?
Mikor megöregszik az ember teste,
Mikor már szürke kő lett a szíve,
Ezt senki se veszi észre,
S hagyják magányában a föld alá menni le.
Ez az emberiség lényege,
Érzéstelen szívvel a másikat nézi le.
Ezek után, kérdem én:
Az életnek mi értelme?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése