2010. január 22., péntek
Álom
Ülök az ágyamon és lágy zenét hallgatok.S képzeletem elszáll, szél szárnyán hordoz.Messziről jön, felkap elrepít hegyeken is túl.Hol az érzés számít, s nem a félelem az úr.Ahol megmutathatod bátran amit érzel.Nem bánt érte senki, nem ér miatta szégyen.Ahol az emberek nyíltak és nem félnek.Beszélhetsz hozzájuk, érintheted őket.Bárki bármit kérdez visszaválaszolnak.S nem érdekli őket, hogy mit hoz a holnap.Nem félnek ők élni, s hogyha kell meghalni.Tudják, egy élet van, s azt nagyon kell szeretni!Bátrak ők, nem félnek sírni vagy nevetni.Az életet átélni és egymást szeretni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése