2010. április 28., szerda

Anyu


Tudok egy varázsszót,ha én azt kimondom,egyszerre elmúlik,minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,ha mártás savanyú,csak egy szót kiáltok, csak annyit, hogy anyu!
Mindjárt porcukor hullkávéba, mártásba,csak egy szóba kerül,csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,rosszból csuda jó lesz,sírásból mosolygás,olyan csuda-szó ez.
"Anyu! Anyu! Anyu!"hangzik este-reggel,jaj de sok baj is van,ilyen kis gyerekkel.
"Anyu! Anyu! Anyu!"most is kiabálom,most semmi baj nincsen,mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,anyu fényes csillag,látni, ahogy jössz, jössz,mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,angyal szelídséged,oda bujni hozzád ,megölelni téged!

Piros Rózsa,.....


Piros rózsa, fehér rózsa egy csokorba összefogva, karjaimban alig fér el,alig győzöm öleléssel.
Vedd el tőlem, édesanyám, harmat csillag bársony szirmán. Nap csókolta, szél ringatta, kicsi lányod szívből adja.

Az én anyukám


Szemed tükre mint a gyémánt,úgy tündököl, úgy ragyog…elmondtad már milliószor:legszebb kincsed én vagyok.
Mesét mondasz lefekvéskor,simogatsz, ha felkelek,s hogyha néha úgy visítok,hogy az ég is megremeg,
kifürkészed, mi a gondom,megtörlöd a szememet,hiszen tudod, mindent megold az anyai szeretet.
Elnézted, ha céklalévelpacáztam az ebédnél,s éjjel, hogyha lázas voltam, borogattál, meséltél.
Ápolgattál, pátyolgattál,így telt sorra napra nap…most már tudom, hogy az anyákéjszaka sem alszanak.
Te vagy az én őrangyalom,hogyha hívlak nem késel.Tudod anyu, úgy szeretlek…nem mondhatom elégszer.

Szeresd édesanyádat


Ő az, aki halkanBölcsőd fölé hajol,Ő az, aki nekedAltató dalt dalol.Megmosdat, megfürdetMegfésül szépen,Tündér mesét mondLágy téli estéken.Amikor beteg vagyŐ az, aki ápol,Két szemében mennyiAggódás, gond lángol.Ő az, aki mindigImádkozik értedNincs, óh nincs határaNagy szeretetének.Tele van a lelkeÉrted égő fénnyel,Ne bántsd meg őt sohaEngedetlenséggel.

Az édesanya


Nincsen a gyermeknekOlyan erős vára,Mint mikor az anyjaŐt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyalAz édesanyánál,Éberebb csillag sincsSzeme sugaránál.
Nincs is annyi áldásAmennyi sok lenne,Amennyit az anyaMeg ne érdemelne.

Meghajtom magamat


Meghajtom magamat mostfriss csokor kezembe,sose vert a szívemennél hevesebben.
Nyújtom kicsi csokromédes, jó anyámnaks töröm a fejem: nékimi mindent kívánjak?
Gyöngyöt a nyakába?Sok zsírt a bödönbe?Mosógépet, hogy magát ne törje?Azt is, de leginkábbhogy sokáig éljen,s boldog legyen,boldog, egész életében!

Köszöntö


Réges régen készülődünkerre a nagy naprahiszen ma van az esztendőlegeslegszebb napja.
Hajnal óta anyut lessük,Ébred-e már? Hív-e?Neki van a világona legeslegjobb szíve.
Bizony nincs a naptáraknakmosolygósabb napjuk,szobáját ma virágokkaltelis-teli rakjuk.
Amit érzünk, amit szólnánkvidám dalba öntjük,Édesanyát énekszóvalszívből felköszöntjük.

Nagyanyónak


Édes-kedves Nagyanyókám! Anyák napja van ma!Olyan jó, hogy anyukámnak is van édesanyja. Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe, anyák napján legyen virágmind a két kezembe. Egyik csokrot neked szedtem,odakünn a réten, Te is sokat fáradoztál évek óta értem. Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat,jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap. Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál értem, és hogy az én jó anyámatfelnevelted nékem.

Mi van ma?


Mi van ma, mi van ma?Édesanyák napja.Pár szál virág a kezemben:édesanyám kapja.
Azt is azért adja,aki szorongatja:Édesanyám, édesanyám

MINDEN ÉDESANYÁNAK


Május elsõ vasárnapjánvidán szívvel jöttünk,hogy itt minden édesanyátörömmel köszöntsünk.Kívánunk az Úr Jézustólsok-sok boldog évet,gyermekeik szeretetét,áldást, békességet!

Elmesélem,hogy szeretlek


Mikor járni tanítottál, lehajoltál hozzám.Azt súgtad, hogy: drága kincsem…s megcsókoltad orcám.
Ölelgettél, cirógattál, ápoltad a lelkem.Kedves szóval terelgettél- bármi rosszat tettem.
Oly sok éjjel virrasztottálkívánságom lesve.Álmot hozó meséd nélkül sose múlt el este.
Beszédre is tanítottál -szívesen mesélek.Elmesélem e szép napon, hogy szeretlek téged.
Ahogyan a barna mackók szeretik a mézet,Édes, drága jó Anyácskám úgy szeretlek téged.

Az édesanya


Nincsen a gyermeknekOlyan erős vára,Mint mikor az anyjaŐt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyalAz édesanyánál,Éberebb csillag sincsSzeme sugaránál.
Nincs is annyi áldásAmennyi sok lenne,Amennyit az anyaMeg ne érdemelne.

2010. április 25., vasárnap

Kiss Virág: Anyák napján

Istenem! Áldd meg az én Anyámat
Amíg ő élt, nem érhetett bánat
Szerető szívét adta, tanított a jóra
Isten áldása szálljon sírhantodra

Köszönöm, hogy felneveltél, óvtál
Minden szépre, jóra tanítottál
Éltedben senki nem szeretett jobban
Áldasson a neved haló poraidban

Pihenj csendesen, drága jó Anyám
Szépséges lelked régen az égbe szállt
Ameddig én élek, itt vagy a szívemben
Szeretlek, szeretlek, sohase feledlek

 (Én igy köszöntelek Édesanyám)

Anyáknapjára


Anyák napján a virágot
én a temetőbe viszem
Ezért hallod sokszor
hogy sír zokog a szívem
Nem adhatom a virágot
Jó Anyám kezébe
Csak ide leteszem a
hideg sírkőre
Drága Édesanyám
nézz onnan föntről rám
Szánd meg gyermeked
aki itt maradt árván
Kérd meg a Jó-istent
legyen gondja rám
Mert nekem itt lent
nincs Édesanyám

Edda-Lelkünkből

A gyertya szépen lángol,
Nem fújja már a bántó szél.

A viasztest elolvadt,
Valahol új életre kél.
A Föld már elengedte,
Az égen egy csillag ragyog.

Szelíden kérik Őt,
S Ő játszik egy égi dallamot.

Eggyé forrt kéz a húrral,
És már egy új ütembe kezd.
Lassúbb és csöndesen szól,
Úgy üzeni: megérkezett.

Lelkünkből szól ez a dal.
Örökre velünk maradsz,
Őrizzük mosolyodat.

Vihar, kiált kegyetlen,
Elválaszt zord idők keze.

Az ész hazug; ne engedd,
Ne, hogy a reményt elvegye!

A Föld már elengedte,
Az égen egy csillag ragyog.

Szelíden kérik Őt
S Ő játszik egy égi dallamot.
Minden üvöltve lázad,
Hol van az elrabolt hitünk?
A lelked halhatatlan,
De a fájdalom elönt.

Lelkünkből szól ez a dal.
Örökre velünk maradsz,
Őrizzük mosolyodat." /EDDA/http://www.youtube.com/watch?v=xLJhd0QBilM

2010. április 21., szerda

Dean Ray Koontz: Emlékezés


Ez a legszentebb kötelezettségek egyike, 
amellyel a barátok, a családtagok tartoznak egymásnak. 
Nem hagyják kialudni az emlékezés lángját, 
így aztán, ha valaki meghal, nem tűnik el azonnal és nyomtalanul a világból, 
valamilyen szinten tovább él, legalábbis addig, amíg azok élnek, akik szerették. 
Az ilyen emlékezés fontos fegyver az élet zűrzavarai és a halál ellen, 
ez biztosítja a folyamatosságot a generációk között, hozzájárul a rendhez és az értelemhez.

Angyal


Mosolyod örök, mint Te magad.
S ha már csak emléked marad
Nekem, hogy benne még lássalak,
És mégis ugyanúgy várjalak,
Mint aki tudja, hogy visszatérsz,
Sokezer szilánkká törve szét,
Múltunk szülte álom-otthonod,
Kés szaggatta, vékony szívburok
Hasad, és vérízű könny csurog,
Mint kigúnyolt gyermek úgy zokog,
Bennem a Tudat, hogy itt vagyok,
S csak emlékednek áldozok.
Angyal!
Szeretlek, de látod fáradok.

Odaát!



"A Halál nem válogat, és nem kérdezi soha, mit szeretnénk: menni vagy maradni. A Halál jön, választ, s ha egyszer kiválasztott, semmit sem tehetünk. Az emberben nem marad más, csak a remény. A remény és a hit, hogy Odaát minden jobb lesz... "

Szomorú valoság


"A halál elkerülhetetlen ígérete már születésünkkor megpecsételi mindannyiunk sorsát. De mielőtt ez az ígéret betartatik mind azt reméljük hogy történik velünk valami, legyen az gyönyörteli szerelem ,vagy békés családi élet, esetleg gyötrelmes veszteség mind arra vágyunk, hogy megtapasztalhassunk valamit ami értelmet ad életünknek. De a szomorú valóság az hogy nem minden élet nyer értelmet, egyesek a számukra ezen a bolygón kimért időt a partvonalon ücsörögve töltik, arra várván, hogy történik velük valami, míg késő nem lesz."

Halál


"A végén minden olyan egyszerű lesz - minden, ami volt és ami lehetett volna. Pornál és hamunál is kevesebb lesz minden, ami egykor tény volt. Amitől úgy égett szívünk, hogy azt hittük, nem lehet elviselni, belehalunk, vagy megölünk valakit… mindez kevesebb lesz, mint a por, melyet a temetők fölött kavar és sodor a szél."

Adni vágysz még halálodon túl is


Zord sírhalom fedi álmaim romjaita porladó idő mindent felemésztmár bomlásnak indulnak halott vágyaimszétszabdalt szívemből az érzés kárba vészA temető sivár s a sötétség szirtjeinkóvályog a léptem sírodat keresvekutatom, mint mindig lángoló hiánykéntengem simogató bársonykezedet…Itt vagyok Anyu…jöttem megköszönnihogy síron túl is jóságodat érzemsajog a csönd, s keserű könnyeimmossák tisztára jéghideg sírköved.Az apró mécses eleven tüzébenfelsejlik az arcod, kedves mosolyodlátom miként átadod könnyes tekintettelszületésnapomra, drága ajándékod.Köszönöm Anyu szívemből köszönömmost hiányod árnya is keservesen zokoga csend szavától kong a temetős bár homlokomról nem mállik le a gondérzem ahogy körbefon szíved melegeés adni vágysz még halálodon túl iselfogadom Anyuésmegköszönöm. Értemajd hálám elkísér egész halálomig.

2010. április 16., péntek

Jó éjszakát!


Aludj csak szépen... szép legyen álmodés ha boldogan felnevetsz,megérzem, hogy arról álmodtál,akit a legjobban szeretsz.Aludj csak szépen... aludj Drágaaludj, amíg én ébren vagyok...csókol a Hold ezüstsugárjaés néznek rád a csillagok.Aludj csak szépen... aludj csak Kedves,álmodj csak rólam szépekets vigyázok én az álmaidra,- ki mindenkinél jobban szeret. -Arannyal szövöm álmaid szárnyáts hullatok gyémánt-könnyeket...Aludj, Kedves... kívánok szépencsendes jó éjszakát Neked!

Merj álmodni


"Merj álmodni,mert az álmok álmodói meglátják a holnapot.Merj kívánni, mert a kívánság a remény forrása,s a remény éltet bennünket.Merj nyúlni olyan dolgokért, amit senki más nem lát.Ne félj olyat látni, amit senki más nem lát.Higgy a szívedben és saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni.Higgy a csodában, mert teli van vele az élet.De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban...mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai!

Küldj egy mosolyt


Küldj egy mosolyt fel az égre,Mert a nap tovább küldi az emberiségnek.Mosolyod borítson be minden lelket,A szivárvány színei ragyogjon be Téged.Sugározd a szeretet fényét,Szívből áradó melegségét.Sugározd a boldogság erejét,Küld el mindenkinek ezt az ereklyét.Sugározd a szeretet szíved mélyébe,A boldogság járja át minden testrészed.Örömödben kiálts fel az égre,Hogy mindenki hallja,boldog vagy végre."

Bánjuk a ...


Bánjuk a múltat, rettegünk a jövőtől,s a kettő közt köddé válik a jelen,a vánszorgó percek száguldó évekké gyűlnek,s az idő egyenese körbejár végtelen.Élvezd hát a pillanat szépségét,ha család, barátok vesznek körül,vagy a tapasztalás teljességét,ha magadba zárkózol egyedül.

Jön az este!


Jön az este lassan, csendben,és az esti szürkületbencsillagok fénylenek az égen.Fénylő pontok a sötétségben.A Mennybolton ott van a Hold fényesen.Sárga fénye tör utat a sötétben.Lágyan simogatja a környéketés világítja az éji vidéket.Ha a Hold az égen nem világítana,akkor az én versem most vajon miről szólna?Szerintem így szebb mindenki éjszakája.Szép felnézni a holdvilágos Mennyboltra.

Örülj!


) :) Biztatlak: Örülj!Örülj a világnak,Örülj a kinyíló virágnak,Örülj a rikkantó madárnak!A zöld lombos erdőnek, a viruló mezőnek.Örülj a hasadó hajnalnak,Éjben az égen ragyogó csillagnak!A szép napra ébredő reggelnek,A neked köszönő embernek,S minden ártatlan gyermeknek.Örülj a feléd küldött mosolynak,A hozzád szóló szavaknak!Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,Ha valahol éppen tereád várnak!Örülj, ha megfogják a kezedet,Tanítsd meg örülni gyermeked!Örülj és te is tárd ki szívedet!Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.:) :)

Hinnem kell


Hinnem kell, hogy az álmok valóra válnak,Hogy minden lélek mellett Angyalok állnak.Figyelő tekintetük reánk függesztik,Munkájukat nesztelen, és értünk végzik.Velünk kelnek hajnalok hajnalán,Minket őriznek a mindennapok során.Magányos így hát soha senki sem lehet,Hiszen mindenkit egy igaz Angyal szeret.

2010. április 15., csütörtök

Szeretet....


A szeretet az ami minden szívet megdobogtat.És minden ember tőle megbolondulhat.A szeretet az,ami egy embernek nagyon fontos lehet.És a szeretetet elmondani szóval,nagyon érdekes.Azt érezni és átélni kell,hogy megértsd hogy mit is jelent!!!!

Csak az adjuk..


"Csak azt adhatjuk, amink van.Aki boldogtalan, nem adhat boldogságot, aki sikertelen, nem segíthet másokat sikerre.Első kötelességünk: önmagunkon segíteni, hogy ne legyünk másoknak teher.Először tanulni, aztán tanítani!Először teremteni, aztán adni!Ez az élet vastörvénye. "Herbert N. Casson

Szép álmokat!


Szemeden álompillangó pihen,álmaid, vágyaid földje üzen.Felhő mögé bújt a Hold,szobádba egy kis koboldfüledbe játszik lágy dallamot,titkon lesnek a csillagok,langy szellő simogatja arcod,lassan feladod a harcotés elhagyod e való világot.Úgy tűnik, elengedlek,de csendben elkísérlek,s titkon, lopva nézlekmiközben álmod körbefon.

Van egy szó


Van egy szó, mi szebben cseng mindennél,Ha meghallod a szíved örömdalt zenél.E szó nem más, mint a legdrágább kincs,A szeretet, hol jelen van, ott bánat nincs!Ha elűzzük a gondot, s vidáman nevetünkAz életben oly sok barátot szerzünk.

2010. április 8., csütörtök

Szeretni kell!!!


Versben mondom el,
Hogy szeretni, szeretni kell.
Ez annyira fontos az embernek,
Ahogy a szívnek a levegő kell.
Szeretet nélkül lehetetlen élned,
Oly sivár az élet, de a szeretettől
Ha szárnyal a lelked, azt érzed,
Nincs a földön nagyobb kincs,
Attól ha téged szeretnek,
És te viszont szerethetsz,
Ezért elmondom ha kell,
Ezerszer
A másikat mindíg szeretni,
Szeretni és becsülni kell,
Csak ettől lesz igazán,
Nagy és értékes az ember 

2010. április 6., kedd

Húsvét!


Csibe, nyuszi tarka barka,barikán a csengő rajta.Küldünk nektek hímes tojást,kölnivizet és áldomást.Nárciszt a ház asszonyának,sonkát, tormát az urának!Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!!

2010. április 4., vasárnap

Húsvétra


Köszönt e vers, te váltig visszatérőFöltámadás a földi tájakon,Mezők smaragdja, nap tüzében égő,Te zsendülő és zendülő pagony!Köszönt e vers, élet, örökkön élő,Fogadd könnyektől harmatos dalom:Szivemnek már a gyász is röpke álom,S az élet: győzelem az elmuláson. Húsvét, örök legenda, drága zálog,Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,Öröm: neked ma ablakom kitárom,Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!Virágot áraszt a vérverte árok,Fanyar tavasz, hadd énekellek én.Hisz annyi elmulasztott tavaszom vanNem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!Egy régi húsvét fényénél borongottS vigasztalódott sok tűnt nemzedék,Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,És neki szánok lombot és zenét.E zene túlzeng majd minden harangot,S betölt e Húsvét majd minden reményt.Addig zöld ágban és piros virágbanHirdesd világ, hogy új föltámadás van!

Három kis nyúl


Három kis nyúl ül a réten.Mesebeli faluszélen.Előttük egy halom tojás,Húsvét táján ez így szokás.Festék is van jócskán, bőven,Fut az ecset tekergően.Tojáson a színes csíkokOlyan, mint a fürge gyíkok.Nyúlapó is megjön közbe,Leül köztük ott a földre.Nagy bajuszát simogatja,Tojásokat válogatja.Szebb az egyik, mint a másik,Nincsen köztük mely hibázik.Ügyes ez a három füles,Nem lesz a tál sehol üres.Jut is bőven minden házba,Locsolóknak tarisznyába.Kinek nem jut fusson ide,Nyúlapó tesz a zsebibe. /Lőrinc Pál/

Hétvége


Rózsaszirmok legyenek talpad alatt,Égi fény mossa meg arcodat.Angyalok vezessenek végig utadon,Kerüljön el bánat, fájdalom.Szép jóreggelt, kellemes hétvégét.

2010. április 3., szombat

Olajág


Olajágak hullnak Jézus elébe,Pálmát lenget, úgy követi a népe.Szamárháton jön a béke Királya,A hozsannát száz torok is kiáltja.Ő az, aki jön az Úrnak nevében,Akiről az Írás beszél ekképpen:,,Örülj, Sion, ímhol jő a Királyod,Üdvöt hoz, ha néki kapud kitárod!’’Én is, Uram, leborulok előtted,Ajkaimról visszhangzik a dicséret;Kitárom most nagy örömmel a szívem,Királyom vagy, te kormányozd az éltem!

Húsvét napját ünnepeljük!


Hófehér gyöngyvirág bontogatja szirmát,Út szélét szegélyezik gyönyörű ibolyák.Selymes fülű nyuszi ül a zöld fűben,Vele szemben játszik kölyke a sűrűben.Édes virág illattal érkezett a tavasz.Távoli faluban megkondul egy harang.Nosza szalad a falu apraja- nagyja,A legszebb ruháját magára kapva.Padsorok megtelnek, együtt ünnepelnek.Jézus feltámadott! Hozsannát zengnek.Árad az ének szó szerte a vidéken,Tél hamvaiból a tavasz újra éled.Ünnepeljük meg, hogy győzött az élet!Napsugarunk ragyog, éled a természet.Nagylányaim hívják legkisebb gyermekem,Együtt készítik a hímes tojást velem.Piros tojás készül, a sonka puhán itt vár,Egy tepsi sütemény a sütőben sül már.Legényeket hétfőn ezzel kínáljuk meg,Jól meglocsolnak, hogy ne hervadjunk el.Ünnepünk így telik, mi együtt örülünk.Kikelet ragyogja be egész életünket !

Locsoló vers


Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!Elmondom én gyorsan jövetelem célját:Megöntözöm most a környék legszebb lányát.Kívánok e háznak hát mindenből eleget,Főképp békességet, egészséget és szeretetet!

Nyúszika







Húsvét reggele vagyon, Nyúl szalad az úton. Fogja, fogja a tojását, Megette a finom sonkát. Nyuszi fiú fut utána, Alig éri az utat a lába. Elkapta a nyuszi farkát, Elővette vizes puskáját; Sok vizet kapott a bundája, De a piros tojását eldugta. Gondolkodott a nyuszika, Mire eszébe jutott volna, A nyuszi fiú megint meglocsolta. A nyuszi mást nem tehetett, Oda adta tojását, mert már este lett. Nevetve megy a nyuszi fiú haza, A kis nyuszi vizes is, meg a tojása is oda.

2010. április 1., csütörtök

Dr. Sándorné Manyika Szeretet

Olyan jó szeretni
És boldognak lenni,
Jó érzés kapni is,
De sokkal jobb adni.

Ha próbára teszed
A szeretet erejét,
Mindaz tied lehet,
Mit álmodban remélsz.