Érints meg

Érints meg még! - kérlek - idős szülőd vagyok. Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok! Érints meg, ahogy egykor érintettelek, amikor apró voltál, kicsi, védtelen gyerek. Ülj le mellém, fogd meg két kezem és adj erőt, simítsd az öreg arcomon a sok ráncot, vad redőt! Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim, Te rólad szólt életem, s legszentebb álmaim.

Várlak...

Szeretet...

Angyal

Szeretnék angyalként az emberek lelkébe látni, egy pillanatra megérinteni őket, s mélyen a szívükbe ásni. Megőrizni mosolyukat, s cserébe az enyémet adni, átélni minden élményüket, s őket nem szenvedni hagyni. Átölelni őket, ha éppen egyedül vannak, csókot adni nekik, de csak aki megérdemli annak. Velük zokogni, s örülni, amikor csak lehet, hiszen ez a legtöbb, amit egy angyal megtehet.

Falu Tamás: Anyád

Aki jó volt hozzád, az volt az anyád, minden pillanatban gondolt o reád. Ha sorsod megvadult, s látta, hogy elüt, félre tolt az útból, s elé o feküdt. Aki jó volt hozzád, az volt az anyád, ha fáztál, a lelkét terítette rád. Átvette terhedet, hogy azt ne te vidd, simogatta sebed, sírta könnyeid. Hogyha megbántottad – mért bántottad őt? Nem sírt ő sohasem a szemed előtt. Nem hangzott ajkáról soha-soha vád, akihez rossz voltál, az volt az anyád.