2009. november 27., péntek

A barátság


„A barátság csodálatos emberi kapcsolat, mely megérinti szívünket, és különleges örömet varázsol életünkbe. Alapja a kedvesség, az őszinteség, egymás támogatása és a bizalom. A barátság mindannyiunk számára egészen különleges ajándéka az életnek.”

Igaz barát


Ha szívem szorítja a fájdalom,
Tudom mindig van egy jó barátom.
Velem örül ha nevetek,
Velem fél ha reszketek.

Velem sír ha gyötör a fájdalom,
És vállára fejem lehajthatóm.
Ő mindig csak biztat,
S feledteti a rosszat.

Elmondani szavakkal nem lehet,
De mindennap érte hálával kelek.
Köszönöm, hogy mindig mellettem vagy,
És jóban, rosszban soha el nem hagysz.

Igaz barátra leltem benned.
Akit igazán tisztelhetek!

Angyal lennék


Angyal lennék, ki sebeket kötöz.
Angyal, ki mosolyogni ösztönöz.
Angyal, ki bajodban meghallgat,
Ki szárnyaival gyöngéden betakargat.
Önzetlen barát, aki csendjét adja.
Ha hallgatni kell, nem faggatna.
S ha próbák hada törne rád:-
Ne mondd soha: nincs egy jó barát.

Szép napot!


Véget ért az álom.
Az éjszaka rég itt hagyta
nyomát a párnádon.

Jó reggelt! Jó reggelt!
Nyisd ki szemed, kérlek!
E csodás nap minden kincse
örömmel vár téged.

Esteli dal


Nézz fel az esti égre,ha a nehéz napnak vége.
És rád mosolyog egy csillag,örül neked hogy itt vagy.
Szíved ajtaján dörömböl,meríts te is az erőmből.
Gondtalan most csak így lehetsz,tiéd minden amit szeretsz.
Minden egyes napunk,csak egyszeri csoda.
Használd ki minden percét,többé elnem érheted soha.
Becsüld meg napjaid,nyisd ki bezárt ajtaid.
Engedj be minden érzést,érezd a pillanatnyi féltést!!!

Boldogság


Csak nézz a szívedbe.
Engedd a lelked szabadon szállni,
S a boldogságot magadba zárni.
Lásd meg a szépet, érezd az illatát.
Szereteted borítsa, a rétek virágát.
Nyújtsd ki kezed, keresd a kedvesed,
S ha megtaláltad, többet el ne engedd.
Ne ígérj csillagot, ne ígérj hamisat,
Add a legtöbbet, amit lehet,
Add önmagad!!!

Igaz szív


Igaz szívre ritkán találsz.
Magadra nagyon vigyázz.
Szeresd ki téged szeret,
Mert boldog csak azzal lehetsz.
Ne nézd a külsőt a foglalkozást,
A rózsás arcot a szép ruhát,
Kettőt nézz csupán,
A szívet és a dolgos kezet,
Mert igaz szív s dolgos kéz boldogsághoz vezet.
Légy boldog mindig és ne tudd meg soha,
Hogy az élet az egyikhez milyen hű
A másikhoz pedig mostoha!

Fogadj el!


Úgy fogadj el, mint egy álmot
Mint sötétben apró lángot
Akár patak szomjas vándort
Bőrödön a meleg záport
Mint homokot talpad alatt
Gyerekként a bűvös sarat
Úgy fogadj el, mint a vigaszt
Mint barátot, ha magány riaszt
Úgy fogadj el, mint a vágyat
Mely véredben forr, végigárad
Ahogyan a test a lelket
Úgy fogadd el, hogy szeretlek
Mint várva-várt hosszú nyarat
Miképp télen hulló havat
Úgy fogadj el, mint a reményt
Mint koldus a teli edényt
Úgy fogadj el, mint egy kincset
Amely tiéd – s másnak nincsen.

2009. november 1., vasárnap

Barátaimnak


Tudd, hogy nem vagy egyedül,
Barátok várnak, seregestül!
Rájuk számíthatsz mindig,
Engednek majd vállukon sírni,
S mosolyod őket is mosolyra készteti..
Titkaid dobozai ők,
Melyet lakattal biztosítottál,
Álmaid, vágyaid őrzői
Melyeket magad előtt láttál..
Mindig melletted állnak,
S veled sosem kiabálnak,
Megértik amikor szenvedsz,
Mikor éppen feledsz, vagy szeretsz!
Ha elhanyagolod őket, akkor is szeretnek
És Te is ott vagy nekik, s őket ugyanígy szereted!

Emlékezés


"Nincs a napnak egyetlen órája,
Hogy ne gondolnánk fájó szívvel reája.
Tudjuk, hogy nem jöhet, mégis egyre várjuk,
Enyhíti hiányát, ha álmainkban látjuk.
Az ész megérti, de a szív soha,
Ha egyszer mi is elmegyünk ahol Ő van oda.
Az élet elmúlik, de akit szeretünk,
Arra életünk végéig könnyes szemmel emlékezünk!"